Végre elkészültem a prólogussal. Remélem tetszik, igyekszem hamar feltenni az első fejezetet is!
Jó olvasást! Hope
-->
Prológus
- Cassie drágám! Kész a vacsora.- halottam meg a mama hangját a földszintről. Épp a kedvenc mesém ment a tévében. Mindig, akkor kell enni, mikor valami sokkal érdekesebb dolog köt le. Jelen esetben a kedvenc mesém.
- Mama, pont most megy a kedvencem!- kiáltottam neki vissza az emeletről.
- Cassidie Davis! Ne várd meg, míg én megyek fel!- hallottam papa haragos hangját. Nem szeretem mikor így beszél. Olyan ijesztő.
- Megyek már!- mondtam, miközben durcásan elkezdtem a lépcsőn lefele battyogni.
Valami hangos csörömpölést hallottam. Biztos a mama leejtett egy poharat. Azonban mikor leértem, furcsa látvány fogadott. Két fekete ruhás bácsi, akik nagyon ijesztőek voltak, a szüleimmel verekedtek. Hirtelen nem tudtam, mit csináljak, mikor a mama odakiáltott nekem.
- Fuss Cassie!- aztán csöndbe maradt. Nagy dörrenés és a szüleim összeestek. Biztosan, csak elfáradtak és most alszanak egy kicsit. Könnyek gyűltek a szemembe, mert bár a mamiék aludtak, olyan érzésem támadt, hogy többet már nem ébrednek fel. Könnyek szöktek a szemembe, elhomályosítva az egyébként tökéletes látásomat és dühömben az egyik csúnya bácsinak rontottam. Elkapott és erősen tartott, bármennyire is próbáltam szabadulni.
- Nézd, már ezt a kis mitugrászt! Bátor kislány vagy hallod-e!- mondta nevetve a másik.
- Mit csináljunk vele? Mindent látott.- mondta, aki még mindig nem engedett el.
- Öld meg! Még a végén eljárna a szája.- a gonosz bácsi, aki eddig erősen fogva tartott, most letett és szembe állt velem. Megrémültem, mikor azt a valamit tartotta felém, amitől a mami és a papi is elaludtak.
- Hé, öreg! Hisz csak egy kisgyerek. Fel sem fogta mi történt. Szerintem nem fog beszélni.
- Ne dőlj be ennek az ártatlan tekintetnek. Ő is ugyanolyan, mint a többi. Ha nem akarod, hogy pár év múlva téged szívjon, megteszed most.- dörrent rá a társa.
- Na jó, látom, neked ez nem megy. Majd megteszem én!- mondta a gonosz bácsi, és azt a valamit kivette a kedvesebb kezéből és egy pillanat múlva fülsüketítő dörrenést hallottam meg, majd mindenem égett és szúrt. A nagy feketeség vett körül és a semmiben lebegtem. Egyedül voltam, és féltem. A mami és a papi elmentek és én itt maradtam egyedül.
